A jó ízlés határain belül, a Tavasz első napján

Ezen a csodás napon emlékeztetőül álljon itt néhány gondolat a korunk megszokott újdonságáról a chatről.

Kár tagadni, a történelem során mindig is létezett valamilyen közvetítőn keresztül az ismerkedés, jelen esetben és a tárgynál maradva, anno az újsághirdetések szolgáltak erre – drága nagyszüleim szerelme is így pattant rügyre –  míg ma a tinder, viber és egyéb chat csatornákon keresztül nyomulunk. A két dolog közötti óriási különbség az, hogy míg egykor postafordultával az ember nehezebben tudott átlépni a jó ízlés határain túl és talán felmenőink még értették is az idő elmúlásának jelentőségét, addig napjainkban nagyon egyszerű, a randevúk nyújtotta egymás megfigyelésének finom, flörtölési folyamatait sutba baszni, azokat a csodálatos pillanatokat, amikor pattog a szikra, mert majd chatelünk. Tömören megyek tovább. Az én nagy szívfájdalmam, amit “számtalan” tinderenes és egyéb próbálkozásaim során jeleztem a drága uraknak, hogy ne csevegjünk hosszan, mert akarva akaratlanul olyan értékekkel vértezzük fel egymást, ami nem valós, de pár évre jók lehetnek egy téves párkapcsolati kapaszkodónak – köszönet az agy csodás rejtelmeinek – azt is nagyon jól tudjuk, hogy az idő múlásával olyan szintekre jut el az úgynevezett párbeszéd, ahonnan már nincs visszaút, amikor tudjuk, hogy csak az avatarunkat küldenénk a randira. Itt nem sexy vágyak írott formában való megjelenítésről beszélek, amihez szögezzük le, kell egy írói véna, hogy az élvezetes maradjon és ne megalázó és nevetséges szövegnek hasson. Vagy vegyük a kedvenceimet, a smájlikat, aminek látványától már nedvesedik a bugyink, pedig lehet a lovagunk éppen a nagy dolgát végzi, míg ránk kacsintott… A 309. szavamnál járok, bízom benne még élvezhető a szövegelésem, így egy kicsit még elemezgetném a dolgot. Tehát, mi drága, virágszál nőim, azért sem érdemes hosszas cseverészésekre fordítani az időt, mert a lelkes és helyzetekben magunkat könnyen beleélő képességünknél fogva az idő múlásával sajnos elkezdünk beleforgácsolódni, mondhatni belekókadni a virtuális világba. Igenis szükségünk van arra, hogy szép szavakkal hízelegve zavarba hozzanak minket, mert mi sem szebb a prekoncepcióktól mentes randik során belepirulni a csodálatba és arra ámulatba ejtően reagálni, igen az maga az élet. Természetesen, a chat nagyon hasznos is tud lenni, különösképpen, amikor az embert külföldre szólítja a kenyérkereset, de az már szomorú sztori. Szóval, hajrá csajok, telókat mélyen a táskába aztán tessék kimenni,  a csodák ott történnek, vigyázzatok magatokra!